Székesfehérvár ismertető, turisztikai információk Székesfehérvárról, székesfehérvári képek, galéria | Székesfehérvár.ÚtiSúgó.hu


Székesfehérvár

ismertető, Székesfehérvári képek, galéria



Budapest Swing, Jazz, Funk Szilveszter 2018 Gájer Bálint, Éliás Jr - Bálna Bisztró

Szilveszterezz Gájer Bálinttal, Éliás Jr-ral és a Bálna Bisztróval, hogy a 2018-as éved biztosan jól induljon!

Musical Szilveszter a Budapest Marriott Hotel báltermében

Látványos, fergeteges revü várja vendégeinket világslágerekkel és musicalrészletekkel.
1 2 3 4


Székesfehérvár

Székesfehérvár Fejér megye megye székhelye, egyben megyei jogú város, az ország kilencedik legnépesebb városa. A Dunántúl harmadik legnagyobb települése, Budapesttől mintegy 65 kilométer távolságra.

Székesfehérvár az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely.Ennek megfelelően történelmi és kulturális látnivalókban igen gazdag. A Közép-Dunántúl legjelentősebb városa, vasúti és közúti csomópont. Történelme az I.E. 5-századig nyúlik vissza. Középkori latin neve Alba Regia volt. Feltétlenül érdemes megcsodálni belvárosát, régészeti és képzőművészeti gyűjteményeit, különleges és értékes köztéri alkotásait.



LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK



Székesfehérvár volt a magyarság első valódi városa. Ennek megfelelően történelmi látnivalókban igen gazdag.

Kihagyhatatlan emléket visz magával aki egy séta alkalmával megtekinti belvárosát, régészeti - pl: A Romkert árkádjai - és képzőművészeti gyűjteményeit - Budenz-ház, Schaár Erzsébet gyűjtemény, Csók István Képtár, Fekete Sas Patikamúzeum, ahol a gyógyszerkészítés korabeli eszközei láthatók - különleges és értékes köztéri alkotásait mint pl: A Városház tér az Országalmával és a Püspöki Palotával; Himmer-Ház; a Koronás - kút, az 1902-ben épült Városi Bíróság és Ügyészség épülete, volt Igazszágügyi palota; Aranybulla emlékmű, a Nyitott könyv, Halesz park , A virágóra, Órajáték,
a Zichy liget, a Szent István Bazilika, valamint a városközponttól kissé távolabb fekvő, romantikus Bory-vár vagy a Királyok parkjának megtekintése feledhetetlen élményeket nyújt.







FÜRDŐKULTÚRA



Székesfehérváron kellemes kikapcsolódást nyújt a Csitáry G. Emil uszoda és strandfürdő.


A várostól 10 km-re található a Velencei Tó, a tó közelében az Agárdi Termál- és Gyógyfürdő melynek 1000 méter mélyről érkező 58 C fokos gyógyhatású termálvize ásványi anyagokban igen gazdag, gyógyvize elsősorban kopásos mozgásszervi, idült gyulladásos mozgásszervi és nőgyógyászati betegségekre, balesetek utáni kezelésekre ajánlott. Évtizedek óta ismert a gyógyvíz nagyon kedvező hatása elhúzódó baleseti felépülések vagy egyébb csontproblémák esetén, nőgyógyászati gyulladásos betegségek kezelésében.



KULTÚRA



Szent István Király Múzeum

A múzeum egész évben várja látogatóit állandó régészeti kiállításokkkal, melyben megtekinthetőek: az Évezredek kincsei, Töredékek Fejér megye múltjából; A középkori és török kori Székesfehérvár; Római kori kőtár. Ezen kívül rendszeresen időszakos kiállítások is vannak a múzeumban.

Fehérvári Babaház - Moskovszky Gyüjtemény

A múzeum, mely egész évben várja látogatóit állandó régészeti kiállításokkkal a Várostörténeti Múzeumnak helyreállított történeti épület földszintjén kapott helyet. A kiállítás hét termében megtekinthetőek a babák. Több mint félszáz együttesben: babaházban, ostromlott várban, hadihajóban stb. láthatók. A babaszobák jobbára városi polgári lakások kicsinyített másai 1800-1930 közötti évekből.

Országos Műszaki Múzeum Alumíniumipari Múzeum


A múzeum érdekes látnivalót kínál az ipar története iránt érdeklődőknek. Állandó kiállításai: A magyar alumíniumipar 100 éves története, Drégely László Gyűjtemény - a festő alumíniumra festett képei -, Magyarországi bauxit-előfordulások, Alumínium a hétköznapi életben, Érem-plakett Gyűjtemény. A múzeum a Székesfehérvár, Zombori út 12. alatt található. Nyitvatartása Hétfő - Péntek: 10-15 óráig

TÁC-GORSIUM


Székesfehérvár határában, az M7-es autópályától 5 km-re, Gorsium-Herculia római kori város Budapest és a Balaton között.

Az I. század közepétől római katonai erődítés ellenőrizte az útcsomópontot és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, amely Alsó-Pannonia tartománygyűlésének és császárkultuszának központja lett. Az 1958 óta folyó ásatások városfalakat és kapukat, oszlopsorral díszített utcákat, forumot, templomokat és középületeket, a tartománygyűlés csarnokait és szentélyeit tárták fel.
A romokat kiterjedt, mediterrán hangulatú park veszi körül, kihelyezett római kőemlékekkel, sírkövekkel, a legszebb leleteket bemutató állandó kiállítással és 1200 főt befogadó, görög-római jellegű színháztérrel, ahol évente, a tavaszi szezonnyitáskor - április 28. és május 3. között - az antik Floralia ünnepét, nyaranta pedig a Ludi Romanit - Gorsiumi Nyári Játékokat - rendezik meg.
Gorsium - Herculia már ma is a legnagyobb régészeti park a Kárpát-medencében, a további ásatások - a település a hozzátartozó külső negyedekkel, temetőkkel beépítetlen közterületen fekszik - az egész város feltárásával és bemutatásával egy magyarországi Pompejit fog a látogatók elé tárni.
A régészeti park és az egykori uradalmi pincében lévő állandó kiállítás megtekinthető:
A téli időszakban (november 2 – március 31-ig) naponta:
10–16 óráig,
A nyári időszakban (április 1 – október 31-ig)
10–18 óráig.

Vörösmarty Színház


Magyarország legújabb és egyben egyik legrégebbi színháza nyitotta meg kapuit 2005 decemberében: az 1874-ben felavatott székesfehérvári Vörösmarty Színházat a 2004 nyarán megkezdett teljes felújítás és átépítés befejezése után adták át a közönségnek. A rekonstrukció során 3500 köbméter betont, 350 tonna acélt, 160 kilométernyi elektromos és informatikai kábelt, 16 kilométernyi gépészeti csövet, 1900 négyzetméter kőburkolatot használtak fel - gyakorlatilag egy vadonatúj teátrum várja a közönséget, hiszen a régi színházból csak a külső főfalak maradtak meg. A korábbi belső elrendezést teljesen szétbontották, a nézőtér visszakapta színházi jellegét, megszűnt az erkély, helyette páholyokat alakítottak ki és az egész nézőtér légkondicionált lett.
A színház épületében kialakításra került a "Pelikán" névre keresztelt kamaraszínház is. Mind a nagyszínpad mind a kamaraszinház egész évben gazdag programokkal várja színházkedvelő vendégeit.

Prospero Színkör


A Prospero Színkör 2000 októberében alakult a székesfehérvári Szabadművelődés Házában tizenhét fiatal részvételével. A csoport célja, hogy állandó jelleggel működő színházi műhelyként rendszeres produkciókat hozzon létre, és a színházban a puszta szórakozásnál többet kereső nézők számára színvonalas és művészileg értékes előadásokat nyújtson. Évadonként legalább egy egész estét betöltő előadást állítanak a színpadra.

Indulásukkor a társulat tagjai az első néhány hónapban a színpadi munkába való bevezetésként rövid képzésben vettek részt; majd a felkészülési időszak és a próbák után a színkör 2001 júniusában nagy sikerrel mutatta be Carlo Goldoni A régiséggyűjtő családja című komédiáját.

A második évadunk produkciója, Molnár Ferenc Liliom című darabja volt, amelyet 2002 áprilisában játszottak először. Ezzel az előadással 2003-ban a celldömölki I. Soltis Lajos Színházi Találkozón elnyerték a Magyar Színjátékos Szövetség produkciós díját. Az előadás címszereplője, Barbély Gábor a zsüri színészi díját, a Julikát játszó Kurinyecz Ágnes pedig a legjobb női alakításért járó Figer Szabina-díjat kapta. Ugyanitt a produkció az országosan figyelemreméltó amatőr színházi előadásoknak járó ezüst minősítést kapott.

A Prospero Színkör 2003-04-es évad elején átköltözött a székesfehérvári Helyőrségi Klubba (Tiszti Klub), ahol kedvezőbb feltételekkel, fejlettebb színpadtechnikával dolgoztak. Sajnos, a Tiszti Klub 2005 őszétől anyagi nehézségek miatt nem tudta vállalni a csoport további fenntartását, ezért azóta ismét A Szabadművelődés Házában folytatják a működésüket.

Galériák és Képtárak

Székesfehérvár galériák és képtárak gazdag kínálatával, egyedülálló gyűjteményekkel várja az idelátogatókat, amelyekben mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelőt.
Budenz-ház - Ybl-Gyűjtemény
Schaár Erzsébet-Gyűjtemény
Palotavárosi Skanzen
Új Magyar Képtár
Csók István Képtár
Deák Gyűjtemény
Drégely László Gyűjtemény

A VÁROS TÖRTÉNETE



A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évszázad) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé.

A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt.

István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). (A bazilika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő tekintélyes társaskáptalan adta.) Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.

A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött, a mocsárból kiemelkedő dombokon elővárosok jöttek létre, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. 1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.

1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni. A 13. század és a 15. század között az okmányok egy sor palota építéséről számolnak be. A középkorban virágkorát élő város képét nagyjából 1490-ig számtalan metszeten örökítették meg.

A mohácsi csatát (1526) követően Buda 1541-ben került a török kezére, majd 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt, eltekintve egyetlen évtől: 1601-ben a várost átmenetileg sikerült visszafoglalni. A török hódoltság idején a város lakosságának nagy része elmenekült, az élet a városban szinte lehetetlenné vált. A megszállók csak néhány épületet emeltek, és sokat leromboltak, illetve az elhanyagolt épületek rommá váltak. Ennek a pusztulásnak esett áldozatul a középkorban még Európa-hírű pompás királyi bazilika is. A török igazgatási beosztás szerint a város a budai vilajet fehérvári szandzsákjának volt a székhelye.

A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták magyar királlyá őket, királyi székhelyük pedig Bécs volt. A 18. század közepén nagyobb építkezések kezdődtek, például a Ferences templom és rendház építése, a Jezsuiták templomépületei. Középületek, barokk paloták és polgárházak épültek. A város fejlődése az 1720 és 1870 közötti képeken jól követhető. 1777-ben Mária Terézia az egyik újonnan alapított püspökség székhelyévé tette a várost. A püspöki palota a királyi bazilika egykori területének egy részére települt, építéséhez sokat felhasználtak az egykori templom kövei közül.

A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. 1848. március 15-én a fehérvári polgárság és fiatalság is csatlakozott a forradalomhoz. A forradalom és az azt követő szabadságharc leverése után az időközben óriásira nőtt Budapest árnyékában Fehérvár alig iparosított agrárvárossá vált.

A királyi törvényszéknek, a megyei főügyészségnek és a fogháznak (ma Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) helyt adó épületkomplexum 1902-ben készült el

A két háború között, a trianoni békeszerződés után viszont fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak.

A II. világháború után erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és motorjárműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A középkori városfalakon kívül mindenütt nagy lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a Székesegyház, a Püspöki Palota és a Városháza.

Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak. A Romkert-ben találhatóak a románkori bazilika maradványai és I. István király szarkofágja a 11. századból.

Települések Székesfehérvár közvetlen közelében

Települések Székesfehérvár környékén

Székesfehérvári és környéki programok

Látnivalók
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu