Órajáték - Székesfehérvár

látnivalók Székesfehérváron

Órajáték - Székesfehérvár

Az órajáték figurái a magyar történelem legendás személyiségeit korabeli ábrázolások nyomán jelenítik meg. Az alkotást Kovács Jenő órásmester, Ecsedi Mária képzőművész, Korompai Péter keramikusművész és Diós Tibor kovácsmester készítette.

A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után láthatjuk őket ismét. Ezt követően két óránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O Pastor aeterne”.

A nyári időszakban a harangjáték reggel tíz órakor szólal meg először, ekkor a „Boldogasszony anyánk” című népéneket hallhatjuk, majd tizenkettő órakor egy dallamot játszik a Vietorisz-kódexből. Ezt követi tizennégy órakor egy közismert református ének, a „Mint a szép híves patakra” kezdetű 42. zsoltár. Délután négy órakor egy Zsigmond-kori zenemű részlete, a „Surrexit Christus” hangzik el, majd hat órakor egy gregorián dallamot, az „Ómagyar Mária-siralom” részletét hallhatjuk. A városi esti harangszó után 19 óra 4 perckor az „Isten hazánkért” című népének csendül fel, majd este nyolc órakor egy Kodály Zoltán népdalfeldolgozással, az „Erdő mellett estvéledtem” című dallal búcsúzik el a harangjáték.

Az órajáték különlegessége a 24 órás beosztású számlap. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon. A csillagtérképen az éjszakai égbolt látható, a hónapokhoz kötődő csillagképek, a Vízöntő, a Halak, a Kos, a Bika, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, a Szűz, a Mérleg, a Skorpió, a Nyilas és a Bak szimbólumaival, továbbá a Tejúttal.

Az órán megjelenő alakok:
Szent István király (1000-1038) és fia, Imre herceg - az alakok a 15. századi Thuróczy-krónika színezett fametszetének nyomán készültek.
Szent László király (1077-1095) harca a kun vitézzel - a figurák a kakaslomnici római katolikus templom freskótöredéke alapján készültek.
Szent Erzsébet és Szent Margit - Szent Erzsébet II. András magyar király (1205-1235) lánya volt, nevéhez fűződik a rózsa-legenda. IV. Béla magyar király (1235-1270) leányát, Margitot, Istennek ajánlotta az országnak a tatárjárásból való szabadulásáért.
Mátyás király (1458-1490) és Beatrix királyné - a királyi pár ábrázolása korabeli márvány domborművű mellképük és kódexdíszítések nyomán készült.

Cím:
Székesfehérvár, Kossuth utca 9., belső tér.
Megközelíthető a Hősök tere felől.
Település ismertető
  • Székesfehérvár

    Székesfehérvár Fejér megye megye székhelye, egyben megyei jogú város, az ország kilencedik legnépesebb városa...

Székesfehérvári és környéki programok

Szállások Székesfehérváron



és környékén


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu